Keresett publikáció


Pszichoszociális fejlődés

Az énfejlődés folyamata. Az éntudat és énkép fogalma, alakulásukat befolyásoló tényezők. Önismeret, önértékelés, én- ideál. Pszichoszociális fejlődésmenet (Erikson)

Az „én” fogalma: 

  • A pszichés alkalmazkodó funkciók strukturált egysége
  • A személyiség valamilyen integráló centruma, amelynek egyéni verete van
  • Önmagunkról való tapasztalatoknak, ismereteknek a rendszere: a testünkről, képességeinkről, élményeinkről megőrzött tudás

I. AZ ÉNFEJLŐDÉS FOLYAMATA

1. „ Én” és a „ másik” különválásának a folyamata

  • a csecsemő számára nincs „ én” és „nem- én”
  • lassanként feldereng benne, hogy ő maga az, aki a kezét vagy a lábát felemeli
  • ez a folyamat két fonalon halad:

a) test- séma: belső vázlatot alakít ki saját testéről, mozgásáról

b) társas történések: a személyiség felfedezése egy másik ember segítségével történik. Az én- élmény a másik ember közvetítésével éli meg.

  • Az „énről” és a „másikról” való tudás nagyjából egyszerre alakul ki: csak akkor tudhatom, hogy én vagyok, ha tudom, hogy van másik

2. Éntudat kialakulása

  • A gyerek spontán módon aktivitást végez és ezzel változást idéz elő a környezetben- ezt a jelenség többszöri megismétlésével igyekszik emlékezetebe vésni, rögzíteni; A spontán aktivitással előidézett környezeti változás önjutalmazó jellegű.
  • A viselkedés következményei célképzetté válhatnak, és ennek eredményeként szándékossá lehet a kezdetben véletlen viselkedés

átéli:

- ő maga is képes viselkedését, helyzetét alakítani

- mind a környezete, mind önmaga helyzetének és állapotának meghatározásában hatékony lehet

  • kompetenciamotívum: önmaga hatékonyságának átélése képezi a környezeti változást előidéző aktivitás motivációs bázisát. Ez jellegzetesen emberi sajátosság.
  • Az éntudat kialakulásának állomásai:
  • fokozatosan megtanulja önmagát elkülöníteni a környezettől
  • eltérő mennyiségű, minőségű tapasztalatot kap önmaga hatékonyságáról ( a kompetenciaigény kialakulásában nagy szerepe van a szülői attitűdnek ). Két formája:

a) segítő szülők- a dolgok elsősorban tőle függenek- belső kontrollos ( képes a környezetét alakítani ) – TEHETED ( pozitív kompetenciakésztetés )- az önbizalom és az önértékelés erősödése- pozitív énkép- belső kontrollra irányultság ( belső irányítottság )- a felelősség vállalása- őnállóság- ÉNERŐS EMBER

b) büntető szülők- a dolgok nem tőle függnek- külső kontrollos ( az események nem rajta múlnak )- NEM TEHETED ( negatív kompetenciakésztetés- az önbizalom és az önértékelés gyöngülése- negatív énkép- külső konrollra írányultság ( külső írányítottság )- a felelősség áthárítása- függőség- ÉNGYENGE EMBER

3. Az éntudat alakulásának a megnyilvánul

  • önállóságra törekvés
  • akaratnyilvánítás
  • dac
  • a saját név ismerete
  • az „ enyém” névmás használata
  • az „ én” személyes névmás használata
  • a nemi hovatartozás tudata

II. AZ ÉNTUDAT ÉS AZ ÉNKÉP FOGALMA, ALKULÁSUKAT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

1. Éntudat

  • a saját személyiség tudata
  • segítségével képes az ember önmagát másoktól, a környezetétől elhatárolni
  • 2,5- 3 éves kor körül alakul ki
  • fokozatosan alakul
  • szocializáció feltételeként funkcionál
  • az én előbb érzékeli, majd tudati szinten válik külön a környezetéban élőktöl
  • az „ én”, „ enyém”, „ nekem” fogalmak tudatosodása
  • eltűnik az E/3. beszéd

2 Énkép

  • azoknak a személyiségvonásoknak az összessége, amelyeket az egyén önmagának tulajdonít
  • kialakulása hosszú tanulási folyamat eredménye
  • az egymást követő életkori szakaszok során minőségi változásokon megy át
  • az „én” és a „ nem én” megkülönböztetésével veszi kezdetét
  • meghatározó szerepe van:
  1. testrészek felfedezésének
  2. testrész, saját személy megnevezése
  3. éntudat
  4. szerepjáték
  5. kommunikálás
  6. utánzás
  7. értelmi műveletek kifejlődése
  8. nemi jellegek
  • fokozatosan bontakozik ki
  • befolyásolja az egyéni megnyílvánulásokat
  • szociális visszajelzések alapján bontakozik ki
  • tudatos és tudattalan elemekből álló képződmény ( tudattalan elemek = azok a személyiségvonások, amelyekről nincs tudomása )
  • • minél reálisabb és teljesebb az énkép, annál kevesebb benne a tudattalan elem
  • magába foglalja a testünkről, alkatunkról, fizikai tulajdonságainkról, képességeinkről, szexuális jellemzőinkről szerzett ismereteket
  • tartalmazza:
  1. a szellemi kapacitást
  2. a tudást
  3. a képességet
  4. az erkölcsi és egyéb normákat

• 3 oldaláról beszélhetünk:

1. testképről

2. kognitív képről

3. szociális képről

III.  ÖNISMERET, ÖNÉRTÉKELÉS, ÉN- IDEÁL

1. Önismeret

  • az emberi élet „ élhetőségének” fontos eszköze
  • az embernek áttekintése van saját személyének összetevőiről, határairól és lehetőségeiről
  • betekintése van viselkedésének mozgatórugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe
  • helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását
  • „ Ki vagyok én?”; „ Milyen vagyok?” kérdések
  • adottságaim, képességeim, céljaim ismerete
  • hogyan felelek meg a követelményeknek
  • társadalmi szerepekben milyen vagyok

2. Önértékelés

  • az egyéni megnyílvánulásokra, teljesítményekre, személyes tulajdonságok alakulására törénő, tudatos odafigyelés
  • ezek folyamatos szembesítése a társadalmi elvárásokkal, környezet visszajelzéseivel, én- ideállal
  • énünk és én- ideálunk határozza meg
  • „ én” – „én- ideál” távolság:

kicsi: szélsőségesen pozitív önértékelés, tökéletesnek érzi magát

nagy: negatív önértékelés, reménytelennek érzi magát

közepes: hatékony, cselekvésre motiváló

3.Én- ideál

  • Az énkép nam tölthetné be funkcióját,ha nem rendelkezne megfelelő viszonyítási alappal = én- ideál

IV. PSZICHOSZOCIÁLIS FEJLŐDÉSMENET

  • Erikson nevéhez fűződik
  • minden egyes szakaszben van egy konfliktushelyzet
  • krízis- megoldáshelyzetet jelent- magával hozza annak lehetőségét, hogy a fejlődés elakadjon
  • Erikson Freud tanítványa volt- tovább ment Freud elméletétől, egész életet vizsgálta nem csak a serdülőkorig
  • Fejlődésmenetét stádiumokra, szintekre bontotta:

1. stádium: orális ( szenzoros) szakasz

  • bizalom- bizalmatlanság
  • első életév
  • vagy kialakul az ősbizalom vagy bizalmatlan lesz
  • a szájába vesz mindent
  • „ elég jó anya”- képes azt az állapotot sugallni a gyereknek, hogy minden rendben van

2. stádium: anális ( testi ) fázis

  • autonómia- kétely
  • kisgyermekkor kb. 3 életévig
  • „ elengedni”- az önuralom megszerzéséhez juthatunk
  • nem akar függetlenedni a szülőtől
  • az „ akarást” nem szabad tiltani, hagyni kell, hogy a személyisége fejlődjön ( „ Az vagyok, amit csinálni akarok” )

3. stádium: helyváltoztató ( genitális, lokomociós ) szakasz

  • kezdeményezés- bűntudat
  • 3- 4. életév
  • birtokba akrja venni a gyermek a környezetét; „ én képes vagyok megtenni”
  • ebben az időszakban képes utánajárni dolgoknak- és ezt akarja is
  • játéktevékenység válik fontossá- szerepjáték
  • „ az vagyok, aminek eltudom magam képzelni”
  • tervez és megvalósít- kezdeményezés

4. stádium: látencia időszaka

  • teljesítmény- kisebbrendűség

5. életévtől a pubertásig

  • tevékenység = létrehozás, megalkotás; „ együtt hozzuk létre”- nyit a kortársak felé
  • „ az vagyok, amit megtanulok”
  • azzal próbál elismerést szerezni ha tud valamit
  • tanulni és teljesíteni akar

6. stádium: serdülőkor

  • identitás- szerepkonfúzió
  • az identitását az éntudatát próbálja létrehozni
  • szerep diffúzió( nem tudom mi vagyok a sok szerepem közül )
  • ismét felélénkülnek az önállósági törekvések- a szülővel szemben
  • csoporthoz való tartozás kezdetben nagyon fontos, de közben a saját „ én”- jét kell megtalálnia
  • „ Ki vagyok én?” egyik percben felnőtt, másik percben gyerek

7. stádium: korai felnőttkor, ifjúkor

  • intimitás- izoláció
  • 18- 25 éves korig
  • képesek vagyunk-e feloldódni egy másik emberrel, anélkül, hogy közben a saját énünket elveszítenénk
  • képesek vagyunk-e tartós intim kapcsolat fenntartására
  • ha partnert vált, fél, hogy lesz-e másik

8. stádium: felnőttkor

  • alkotóképesség- stagnálás
  • felelősségvállalás az utódokkal szemben- képes vagyok létrehozni; vagy negatív ( stagnálás ) „ itt a vége”

8. stádium: időskor

  • integritás- kétségbeesés
  • „ volt értelme az életemnek” , s kétségbeesés, a halálfélelem, hogy mennyi mindent nem valósítottam meg

(Forrás: Internet)