Keresett publikáció


Általános lélektan -Tőrös Márta cikke

1. A tudat, a tudat szerkezetére vonatkozó elméletek 

Tudat – az emberi lelki jelenségek sajátos vonása, képesség a viselkedés előre megtervezett irányítására, s az élmények közvetlen, személyes átélésére. A tudat felfogása a különböző pszichológiai iskolák szerint: analitikus, behaviorista, kognitív és neuropszichológiai megközelítésben

  • Analitikus megközelítés: A lelki struktúra modellje Freud és Jung szerint, főbb fogalmak tudatelőttes, tudatalatti, személyes és kollektív tudattalan
  • Behaviorista megközelítés: a tudat nem csak nyomon követi a viselkedést, de részt vesz annak irányításában és vezérlésében is.
  • Kognitív megközelítés: a tudat két fő funkciója önmagunk folyamatos követése és kontrollja.
  • Neuropszichológiai megközelítés: az idegrendszer legmagasabb rendű szintetikus funkciója, melynek révén a külvilágban és az énben lejátszódó történeteket megéljük.

Éberségi állapotok, arousal, mint a tudat működésének alapfeltétele

Alvás szakaszai, álomtevékenység, alvászavarok

A tudat éberségi zavarai, csökkent éberségi szintek: kábultság, szomnolencia, szopor, kóma

A tudati összerendezettség (integráció) zavarai: szórtság, kuszaság, szétesettség (inkoherencia), tudatszűkült állapotok

Kevert típusú tudatzavarok (éberség és összerendezettség zavarai): tévely állapot, delírium

2. Az érzékelés-észlelés törvényszerűségei, a képzeleti tevékenység jellemzői

  • Az információ feldolgozás: elemi képesség, észlelés, érzékelés.
  • Az érzékelés és az észlelés különbségei
  • Az érzékelés meghatározása. Érzékenység, az ingerküszöbök. (abszolút küszöb, különbségi küszöb).
  • Észlelés (percepció) meghatározása, funkciói (felismerés: tárgyfelismerés, arcfelismerés,), észlelési konstanciák (színkonstancia, alakkonstancia, nagyságkonstancia).
    A lokalizáció kérdései:
  • Elkülönítés (figura és háttér, csoportosítás, proximitás - közelség elve, zártság, hasonlóság, jó folytatás, további lehetőségek: közös távolság, közös mozgás)
  • Távolság meghatározás (vonalperspektíva, levegőperspektíva, takarás, fény- árnyék- hatás)
  • Mozgásmeghatározás: Látszatmozgás Sztroboszkopikus mozgás: Indukált mozgás: Valódi mozgás Relatív, vagy abszolút mozgás: Szelektív adaptáció: mozgásérzékenység        csökkenése a mozgás nézése közben, mozgási utóhatás (eredetivel ellentétes irányú), mozgási irányra hangolt sejtek, kimerülés

Perceptuális szerveződés

mentális reprezentáció, a közvetlen percepció elmélete (Gibson), a közvetlett/ konstruktív percepció elmélete.

Képzelet

A Képzelet fogalma, a környezet belső modellje, mentális kép, kognitív térkép, anticipáció

A képzelet jelenségei: képzeleti kép, testkép, kognitív térkép, álomkép, eidetikus kép

Formái: reproduktív képzelet, produktív/ alkotó képzelet, alvás közbeni álom, ábrándozás

Képzeleti folyamatok: egybeolvasztás, nagyítás vagy kicsinyítés, sokszorosítás vagy kihagyás

A képzelet szerepe a megismerési folyamatokban: mnemotechnikai eljárások, térbeli viszonyok leképezése, elvont területeken, kreativitás, érzelmek.

A képzeleti képekkel végzett műveletek hatása a cselekvésre (pl: sportolók mentális edzése növeli a teljesítményüket)

A képzeleti képek szerepe a diagnosztikában (projektív személyiségtesztek, gyermekrajzelemzés) és a terápiában (relaxációs és szimbólum terápiában)

3. Az emlékezeti működés jellemzői és zavarai

Az EMLÉKEZET meghatározása és funkciója, a mechanikus és produktív emlékezés.

Az emlékezés fajtái:

a) motorikus emlékezés

b) az auditív emlékezetünk

1. Kevert típusok:

2. Vizuális-motorikus

3. Motorikus-auditív

4. Auditív-vizuális


c) A bevésés-felidézés jellege szerint: önkéntes és tudatos emlékezést

EMLÉKEZETI MODELLEK:

1. társas modell (Atkinson és Schiffrin, 1968.) Szenzoros tár RTM – (angol rövidítése: STM)

2. a feldolgozási szintek elmélete (Craik és Lockhart, 1972): a feldolgozás felszínes szinten kezdődik, majd a mélyebb megértés felé halad.

Rövid távú memória, munkamemória fogalmai

Hosszú távú memória: Összetevői közé sorolható az implicit és explicit memória.

Memória-tárak: Szemantikus tár; epizodikus tár

ELŐHÍVÁS/ FELIDÉZÉS törvényszerűségei: a szeriális pozíció hatása, a negatív interferencia és a tömbösítés jelensége, a konszolidásciós idő szükségessége; retroaktív és proaktív gátlás

A MEMÓRIA FEJLESZTHETŐSÉGE, mnemotechnikai eszközök; PQRST módszer

FELEJTÉS és EMLÉKEZETZAVAROK:

Megérthető és megmagyarázható emlékezetzavarok: A megérthető emlékezetzavarok az élmények érzelmi-indulati töltése mentén jönnek létre, így nem állandóak, hanem bizonyos helyzethez kötöttek. Az emlékezés megmagyarázható zavarainak a hátterében idegrendszeri szervi kórfolyamatok állnak. Ha az emlékezet módosulásának fizikai okai vannak, akkor organikus eredetű emlékezetzavarról beszélünk. Az organikus zavarokat két csoportra osztjuk:

 

O amnesztikus zavarok, ún. amnéziák (elsősorban az emlékezetet érintik), pl: retrográd amnézia (az amnézia bekövetkezése előtti eseményeket felejti el) és anterográd amnézia (az amnézia bekövetkezése utáni eseményeket felejti el()

O demenciák (az emlékezetet és a kognitív készségeket is befolyásolják), pl: Alzheimer-kór

(a 65 év felettiek 5%-a súlyos, 10-15%-a enyhe demenciában szenved.a 80 év felettiek 20 %-a súlyosan demens)

Hypermnézia; Hypomnézia; Paramnézia; Agnózia

4. A figyelmi működés jellemzői és zavarai

 

 

A figyelem meghatározása és funkciója, működését befolyásoló tényezők

Szűrőmodellek (Cherry, Broadbent és Treismann modelljei, kísérletei)

Figyelmi kapacitás

A szándékos, figyelem jellemzői és fejlesztése

Figyelemzavarok

 

 

 

A gondolkodás jelensége, törvényszerűségei, alapműveletei és zavarai

Gondolkodás: feladathelyzetek belső feldolgozása képzetek és fogalmak segítségével; interiorizált belső cselekvés, melynek során ítéleteket alkotunk, különböző következtetésekre jutunk, amelyek már közvetlenül befolyásolják cselekedeteinket, viselkedésünket.

 

2 fő funkciója van: megértés és problémamegoldás. Előfeltétele a tudattartalmak társulása (asszociáció)

A gondolkodás fajtái az aktivitás, önállóság és tudatos irányítás szempontjából: asszociatív, megértő, fogalomalkotó és problémamegoldó gondolkodás

GONDOLKODÁSI ALAPMŰVELETEK:

 

Analízis: az egész részekre bontása

Szintézis: a részek összerakása, rendszerbe szervezése

Elvonatkoztatás (absztrahálás): az egész olyan tulajdonságát emeljük ki, amely nem tekinthető az egész önálló részének

Összehasonlítás: két vagy több tárgy azonos kritériumok mentén történő elemző vizsgálata

Összefüggések teremtése: a tárgyak közötti kapcsolatok feltárása (ok-okozati, rész-egész, stb.)

Kiegészítés:

Általánosítás: valamely konkrétumhoz fölérendelt, általánosabb adat/információ társítása

Konkretizálás: valamely általános adathoz/ információhoz megtalálni az alárendelt adatot/ információt

Rendezés: az a gondolkodási művelet, amivel a jelenségek csoportjából kiválasztjuk a megfelelőket.

A gondolkodás és a beszéd összefüggései, a fogalomalkotás fázisai

A gyermeki gondolkodás jellemzői: mágikus gondolkodás, gyermeki realizmus

A felnőtt gondolkodás a diszkurzív logikai szabályok kontrolljával

A konvergens és divergens gondolkodás összehasonlítása

A gondolkodás formai, minőségi és tartalmi zavarai

Formai zavarok: lassulás, gyorsulás, egyenetlenségek, elakadások, sztereotip fordulatok

Minőségi zavarok: fellazulás, inkoherencia, gondolattolongás, bizarr asszociációk, rigiditás, gondolatelvonás, gondolat-átültetés

Tartalmi zavarok: az érzelmileg hangsúlyos pontokon jelentkező elfogultság, túlértékelt eszme, téves ítélet, téveszme, a tartós és extrém szorongás következtében fellépő fóbia, kényszer

 

Problémamegoldás és döntéshozatal, döntéselméletek

 

 

A problémamegoldás rendszerszemléletű megközelítése, a problémamegoldás módjai

 

Döntéselméleti felfogások-filozófiai és közgazdasági megközelítések, normatív és leíró döntéselmélet

 

A döntéshozatal racionalitása, a racionalitás korlátai

 

Döntési heurisztikák

 

Személyiség, Valóságmegismerés, Észleles, Tapasztalat, Sémák, Memória szerepe a döntésekben

 

Egyéni és csoportdötések

 

’Groupthink’ szerepe a gazdasági döntésekben

 

A konfliktusok természete, konfliktuskezelési módszerek

 

A kultúra szerepe a döntéshozatalban

 

 

 

 

 

7. A tanulás

 

A tanulás meghatározása, a kritikus periódus, imprinting.

TANULÁSELMÉLETEK:

1.Asszociációs elmélet (Herbart)

2.Konnexionista elméletek (S+R) típusú tanulás (Pavlov nyomán)

§ Habituáció (megszokás),

§ Szenzitizáció, (érzékenyítés)

§ Klasszikus kondicionálás (feltételes reflex, feltételes inger, feltételes válasz, generalizáció diszkrimináció, kioltá,s kialvásos gátlás, másodlagos kondicionálás)

§ Operáns kondicionálás (jutalmazás szerepe, megerősítések: részleges, másodlagos, pozitív, negatív, elkerülő tanulás. tanult tehetetlenség)

3. A tanulás kognitív nézőpontból (kognitív térkép, belátásos tanulás)

 

4. Szociális tanuláselmélet: (Bandura) utánzásos tanulás - választanulás

 

TANULÁSI STRATÉGIÁK, TANULÁSI STÍLUSOK:

Tanulási stratégiák (Kozéki és Entwistle nyomán) mélyrehatoló, reprodukáló

Tanulási stílusok: Érzékleti modalitás szempontjából (auditív, vizuális, mozgásos)

Társas környezet szempontjából (egyedül, társakkal)

Reakciómód szempontjából (impulzív reflektív)

Mechanikus stílus

Érzelmi feltételek szempontjából (motiváció, kitartás)

 

Intelligencia és kreativitás jellemzői, összefüggései, intelligenciadeficit-típusok

 

 

Alfres Binet munkássága és az intelligencia vizsgálatok kezdete

Wechsler definíciója: az intelligencia az embernek az az összetett képességrendszere, ami lehetővé teszi, hogy racionálisan gondolkodjon, céltudatosan cselekedjen és eredményesen bánjon a környezetével.

Az intelligencia fogalmát többen többféleképpen határozták meg, és ugyancsak megoszlanak a vélemények az intelligencia komponenseiről is. Egy konszenzusteremtő definíció az amerikai „Mainstream Science on Intelligence” című, 1994-ben 52 kutató által aláírt cikkben a következőképpen határozza meg:

„Az intelligencia nagyon általános mentális képesség, amely többek közt tartalmazza az érvelés, a tervezés, problémamegoldás, absztrakt gondolkodás, a komplex ideák megértése, a gyors tanulás és a tapasztalatokból való tanulás képességét. Nem pusztán könyvből szerzett tudás, akadémikus ügyesség, vagy tesztmegoldó okosság. Ehelyett a környezetünk szélesebb és mélyebb megértésének képessége – megérteni a dolgok értelmét, kitalálni, mit tegyünk.”

Genetikai és környezeti tényezők befolyásoló hatása: egypetéjű, külön nevelt ikrek összehasonlító vizsgálatai

Nemek közötti különbségek:

Férfiak és nők körülbelül egyformán teljesítenek az intelligencia tesztekben, a speciális képességeket mérő tesztek mutatnak különbségeket (a nők átlagban jobbak a verbális képességeket mérő tesztekben, a férfiak átlagban jobb eredményt mutatnak a matematikai gondolkodás és a vizuális-téri képességek mérésekor)

Ezek a kognitív képességekben kimutatott különbségek lassan eltűnőben vannak (kivétel vizuális-téri képességek). Ez arra utal, hogy a korábbi különbségek a tanításban és a társadalmi elvárásokban rejtőző különbségeket tükrözték.

Az intelligencia faktoros elméletei:

Spearman: G (általános) faktor és S (speciális) faktor

Sternberg: Teljesítmény-komponens, meta-komponens, tudásszerző komponens

Cattel: fluid (hajlékony) intelligencia és kristályosodott (rögzült) intelligencia

Gardner: elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség, 7 komponensét különbözteti meg

Logikai, matematikai intelligencia – intelligencia a számok és az érvelés terén

Verbális/nyelvi intelligencia – a szavakban megmutatkozó intelligencia

Vizuális/térbeli intelligencia – a képekkel való intelligencia (angolban: pictures and images)

Testi/kinesztetikus intelligencia – a test és a kezek intelligenciája

Interperszonális intelligencia – intelligencia a szociális kapcsolatok terén

Intraperszonális intelligencia – önismereti intelligencia

Zenei/ritmus intelligencia – intelligencia a hangok, a ritmus és a hangszín világában

 

Az intelligencia szintjei, intelligenciadeficit típusok

Kreativitás: alkotóképesség, új gondolatok létrehozására, újításra, felfedezésre való képesség.

Míg az intelligencia inkább a konvergens gondolkodáshoz, addig a kreativitás a divergens gondolkodáshoz kapcsolódik. ( Guilford vezette be a kétféle gondolkodásmód és a kreativitás fogalmát az 1950-es években.)

Többféle értelemben beszélünk a kreativitásról:

a) a kreatív folyamat (az alkotás folyamata): az alkotás folyamatának szakaszai: előkészítés, lappangás, megvilágosodás, igazolás (Wallas)

b) a produktum (vmilyen tevékenység eredménye) kreativitása

ez alapján szokás elkülöníteni a kreativitás különböző szintjeit : pl. kifejező, produktív, újító, feltaláló, teremtő kreativitás

a kreatív produktum: eredeti, újszerű, a probléma vagy a cél szempontjából jelentős

c) a kreatív személyiség jellemzői

a kreatív egyének közös jellemzői: pl. a környezet ingereire való szokatlan érzékenység, önálló gondolkodás, nonkonform viselkedés, kitartás a feladatokban, kedvelik az ötletek gyártását, gyakran humorérzékkel is rendelkeznek, nem kedvelik a kötöttségeket

kreatív képességek (Guilford): általános problémaérzékenység, fluencia (ötletek számossága), flexibilitás (rugalmasság), originalitás (eredetiség, újszerűség), újrafogalmazás, elaboráció (kidolgozás)

d) a környezet kreativitása - mennyire ösztönzi a környezet az egyének kreativitását

a kreativitás kibontakozását segítő környezet jellemzői : nyitottság; pozitív mintaadás; útmutatás, segítségnyújtás; humorérzék; empátia; értékelés, értelmezés késleltetése; bizalom légköre; játékos helyzetek teremtése

a bátorító ill. szorongást keltő felnőtt sajátosságai (Fisher)

A kreativitás vizsgálata:

szokatlan használat teszt: Mire lehet használni egy mosogatószivacsot?

Torrance körök

A válaszokat az alábbi szempontok szerint értékelhetjük:

fluencia (folyékonyság): válaszszám, hány ötlete van

flexibilitás (rugalmasság, hajlékonyság): hányféle ötlete van

originalitás (eredetiség): mennyire egyediek, szokatlanok az ötletek

elaboráció (kidolgozottság): mennyire komplexek, kidolgozottak az ötletek

A kreativitás fejleszthető!!!

 

A motiváció fogalma, a motívumok csoportosítása és hierarchiája, motivációzavarok

 

A motiváció fogalma

A motiváció idegélettani alapjai (a hipotalamuasz, a limbikus rendszer befolyása és az arousal-szint)

Elsődleges (biológiai) és másodlagos (humán) motívumok

Alapvető motívumok: önfenntartási szükségletek; homeosztatikus késztetések, általános aktivitás drive, kutató-tájékozódó drive; szexuális vágy

Magasabb rendű (tanulással kialakuló) motívumok: teljesítménymotívum, kompetencia-motívum

A motívumok hierarchiája Maslow szerint:

A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.

1. szint tehát a fiziológiai szükségletek,

2.szint a biztonság és a védelem

3. szint a szeretet és az összetartozás

4. szint az önbecsülés

5. szint az önmegvalósítás szintje

 

Motiváció a munkahelyen:

McLelland elmélete: teljesítményszükséglet- affiliációs igény- hatalom kapcsolat

Herzberg két tényezős elmélete: higiénés faktorok és motivátorok

 

 

Érzelmek és az érzelmekhez köthető lelki jelenségek meghatározása, kifejezése

 

Érzelmek fogalma, összehasonlítása a motívumokkal

Az érzelmek neurobiológiai megközelítése; a kognitív kiértékelés szerepe, érzelem-elméletek

Az érzelmek összetevői: vegetatív idegrendszeri reakciók, kognitív kiértékelés, hangulat, kommunikáció (expresszió), cselekvési tendenciák

Alapérzelmek: félelem, harag, öröm, szomorúság, elfogadás, elutasítás, kíváncsiság, meglepődés (az érzelmek polarizációja)

Az érzelmek kifejezése: mimika, gesztusnyelv, testbeszéd; a kultúra és a nevelés hatása az érzelemkifejezésre (a „rakett” érzés)

Szeretetnyelvek (Gary Chapman írásai nyomán): elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés; saját szeretetnyelvünk felismerése

Daneil Goleman: érzelmi Intelligencia fogalma és összetevői (öntudat, önirányítás, önmotiváció, empátia, kapcsolatteremtő képesség)

A temperamentum összefüggései az érzelmi információk feldolgozásának gyorsaságával, a keletkező vegetatív reakciók erősségével, az érzelmek expressziójával, és a szorongással Hippokratész vérmérsékleti tipológiája és Eysenck vonáselmélete tükrében

 

A stressz és a szorongás jelensége, megküzdési mechanizmusok

 

Stressz: Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki. Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.

Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás.

 

A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza:

Stresszort - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását.

Helyzetekre vonatkozó értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint.

Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni.

A folyamat eredményét, amit előidézett a személyiségben.

Stressz-helyzetet okozó veszteség-élménnyel összefüggő élethelyzet-változások

A szorongás jelensége, fiziológiai jellemzői, élettani funkciója

Szorongásos megbetegedések; azok endogén és exogén okai

A szorongás pszichoanalitikus megközelítése: reális szorongás, neurotikus szorongás, neurotikus karakter (Horney)

A szorongás alapformái Riemann elmélete alapján:

Szorongás az önátadástól, én-elvesztésként megélve

Szorongás az önmagává válástól, védtelenségnek megélve

Szorongás a változástól, múlékonyságként és bizonytalanságként megélve

Szorongás a szükségességtől, véglegesként és szabadság hiányaként megélve

A szorongás vonáselméleti megközelítése: Eysenck, Spielberger

 

 

Irodalom:

§ Atkinson: Pszichológia, Osiris Kiadó

§ Bernáth – Révész: A pszichológia alapjai, Tertia Kiadó

§ Székely Vera: Grafológiai szakképzés pszichológiai tanegységei I., Országos Írásszakértő Intézet Kft.

§ Pável Magda: Életesemények lelki zavarai I., Párbeszéd Dialógus Alapítvány

§ Zoltayné Paprika Zita (szerk). Döntéselmélet. (2002)Alinea Kiadó

§ Simon, H.: Korlátozott racionalitás, 1982. KJK.

§ Csontos László (vál.): A racionális döntések elmélete. Osiris - Láthatatlan Kollégium. Budapest, 1998.

§ Eso Péter - Lóránt Gyöngyi: A racionalitás közgazdasági értelmezésérol. II. rész. A korlátok melletti optimalizáció hipotézise. Közgazdasági Szemle, 1993. 5. sz

§ Csoma Gyula: A megszűntetve megtartott iskola. Bp. 1990.

§ Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. Bp. 1978.

§ Szarka József: A nevelési tapasztalat. Bp. 1971.