Keresett publikáció


Grafológiai segédlet a szintézishez-érdeklődés

Humán-reál érdeklődés (forrás: internet)

A humán érdeklődés az emberek, emberi dolgok iránti érdeklődésben nyilvánul meg. A jobb margó általában kisebb, mint a bal. Az írása olyan embert mutat, aki képes megélni az élményeit, jó átélő/beleélő képessége van, érzelmileg érintettebb az emberi sorsok, viszonyok területén. A betűk alsó, felső szárai, sőt a középzóna e-é betűi is, szépen kanyarodnak, hurkosak, bővek. Ezek az emberek gyakorlatiasak, középbetűik szélesek,

teltek, göndörek, ott is hurkoltak, ahol nem azt tanultuk. - i, t, d, szárai -. Könnyen teremtenek kapcsolatokat. A betűk kezdő és végvonala kilendülő, egymás felé irányuló, füzéres. A közösségi ember befogadó, képes azonosulni a társadalmi normákkal, szabályokkal.  Írásában a boltívesen képzendő betűk - m, n, p, - megfordulnak és u-betűk mintájára, csészéssé alakulnak, ezt girlandosnak nevezzük. A szótávolságok és sortávolságok kisebbek, hiszen a kapcsolatokhoz közeledni kell egymás felé.

A reál érdeklődésű embert inkább a tárgyak érdeklik, az emberi problémákra kevésbé érzékeny, realisztikus. Többnyire a tudományos érdeklődés jellemzi. Az írástömb egésze arányos, szabályos, tagolt, átgondolt és rendszerezett. Nagyobb margó lehet a jobb oldali lapszélnél, mint a bal oldalin. Társas kapcsolataiban is visszahúzódóbb, szemlélődő inkább, mint résztvevő. Ezt láthatjuk a kisméretű középbetűk esetén. Érzelmileg fegyelmezettebb, nem ragadják el, vagy csak ritkán az indulatok. Írásképe álló vagy balra dőlő. Az írás alsó-felső szárai soványan hurkoltak vagy szálkásak. Átgondolt, kiváró, tárgyilagos. Nem egy lelkizős típus. Nem zavarja, ha személyisége nem annyira elfogadott a közösségben. A boltíves betűk - m, n, p, - ívelés helyett szögesek, vagy kifejezetten egységes ívelésűek. Az írás lehet akár nyomtatott is, hiszen nem szívesen kapcsolódik, vagy legalábbis lépéstávolságot tart. Észérvek alapján alkalmazkodik. A betűk végvonalai határozottak, hiszen minden lépéssel lezár egy szakaszt.

Az objektivitás nemcsak a reál gondolkodású ember sajátja, a humán típus is rendelkezik vele. Ennek segítségével képes tárgyilagosan értékelni a világ dolgait. Ide tartoznak az észérvek, a tiszta gondolkodás képessége. A tényszerű megoldások, logikus megközelítés, rend és rendszeresség. Ehhez idő kell, így az objektív ember írása lassabb; higgadtabban dönt, mert előtte átgondol és mérlegel. Az íráskép ilyenkor álló, szabályos sorvezetésű, sortávolságú, kisebb méretű, egyenletes. Természetesen az érzelmek ezt a képességet jelentősen befolyásolják, hiszen tudjuk, ha valami fontos a szívünknek, akkor elragad a hév, és logikus módon is igazolni próbáljuk a szívünknek megfelelő cselekedetet. Biokémiai okai vannak, hogy vagy a szívünkre hallgatunk, vagy az eszünkre. Legfeljebb utólag gondolkodva magyarázzuk tetteinket. Ennek oka, hogy az érzelmi reakciókért felelős agyterület hamarabb alakult ki, mint a tudatos gondolkodásért felelős kérgi rész. Hirtelen, váratlan helyzetben azonnali döntésként, nincs idő a tudatosságra, az ember „zsigerből” azonnali cselekvéssel válaszol. Az érzelmektől befolyásolt ember annál jobbra dőlőbben ír, minél jobban hatása alá kerül a dolgoknak. Lehet ez egy hangulat által inspirált művész alkotás közben, egy lelkes ember, aki valamely eszme hatására, önmagát /egóját valamely mértékben feladva, másokért cselekszik, vagy csak aki eleve érzékenyebb a világ dolgaira és szívesen tesz egy számára jónak látott ügyért. Így eshet meg, hogy erősen jobbra dőlő, sietős írása van a lelkes költőnek, a hitében támogatott öngyilkos kamikázénak és a vészhelyzetben másokért hegyeket megmozgató közösségi embereknek.