ÉRZELEM
- A valóság tárgyaihoz, jelenségekhez való szubjektív viszonyulás, közvetlen átélés formájában. Az érzelmeknek poláris jellege van.
- Az érzelem pozitív - negatív töltése attól függ, hogy a tevékenység, melyre késztet sikeres vagy sikertelen.
- Speciális viszonyt jelöl
- Az érzelem nem követi, hanem tartalmazza a szituáció értékelését, egy semleges izgalom és egy mechanikus asszociáció egymásra hatása interakciója.
Az izgalom
- minden emóció közös és nélkülözhetetlen alkotóeleme
- nem érzelem, ahhoz, hogy az legyen szükség van egy asszociációra, mely lényegéből adódóan tanult, tapasztalati tényező
- Ebből következően az érzelem egy veleszületett és egy tanult tapasztalati faktor elválaszthatatlan egysége, interakciója.
- Az izgalom nem általános, a kéreg jelentős részére szétterjedő, hanem lokális asszociációhoz társul, melynek eredménye a konkrét érzelmek kibontakozása (harag, öröm, szeretet,)
Az érzelmi élmény:
- feszültségtartalom
- kognitív ( tanult ) cselekvésszabályozásban
Az érzelmek fajtái:
- elemi – velünk született (öröm, fájdalom, félelem)
- tanult – tapasztalat szerzéssel kialakult, kialakult érzelmek, melyek tartalmuk szerint lehetnek:
- esztétikai: természetben és a fellelhető művészetben néphez kapcsolódó szubjektív viszonyulásunk (szép, rút)
- erkölcsi érzelmek: az erkölcsi normákhoz, szabályokhoz kapcsolódó szubjektív viszonyulás (feladat, csalódás, kötelességtudat, hazafiság, együttérzés)
- intellektuális érzelmek: a megismeréshez kapcsolódó szubjektív viszonyulásunk (tudásvágy, kíváncsiság, érdeklődés, kudarcélmény, evidenciaélmény, kétely)
Az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmeket magasabb rendű érzelmeknek nevezzük.
Az érzelmek kifejeződései
- szándékosan (általában verbálisan)
- önkéntelenül (vegetatív kísérő jelenségekben - arcpír, sápadás, pulzusszám, vérnyomás, izzadás)
- GBR: galvanikus bőr reflex (poligráfia eleme a hazugság vizsgálat
- mimika
- gesztusok
- vokális intonáció (hangok általi)
(Forrás: internet)