Keresett publikáció


A pszichológia fogalma, területei

Az általános és alkalmazott lélektan legátfogóbb kérdéseiről az alábbi link segítségével tájékozódhatsz:

http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/index.html

És itt egy rövidített változat:

A pszichológia fogalma, területe, módszerei

Mi a pszichológia?

- lelki élettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány

- elnevezése görög eredetű (psziché = lélek, logosz = tan)

- mai latinos változata a XVI. sz-ban keletkezett

- mint tudomány a XIX. sz. végén jelent meg

- “a pszichológia atyja”: Wilhelm Wundt – 1879, Lipcse: az első pszichológiai laboratórium

- felhasználja a tapasztalatokat, ismereteket, elképzeléseket és a modern vizsgálóeljárások (kísérletek) eredményeit

- Feladata, hogy feltárja a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre; vizsgálja az egyéni lelki megnyilvánulások sajátszerűségeit, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csapatban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait; kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait.

A pszichológia területei

A különbség az közöttük, hogy mit, miért és hogyan vizsgálnak.

A pszichológiai tudományok felosztása

 

Tárgyuk szerint (mit)

Céljuk szerint (miért)

A tevékenység jellege szerint (alkalmazási területek) (hogyan)

1. Emberlélektan

a) egyénlélektan

- normális jelenségek lélektana

- kóros jelenségek lélektana

b) társas lélektan (szociál-pszichológia)

2. Állatlélektan

1. Általános lélektan

2. Összehasonlító lélektan

a) összehasonlító állatlélektan

b) differenciál-pszichológia és pszicho-diagnosztika

c) fejlődéslélektan

d) nemek lélektana (szexuálpszichológia)

e) etnopszichológia

1. Pedagógiai pszichológia

2. Orvosi lélektan

- klinikai pszichológia

- pszichoterápia

3. Munkalélektan

- ipari

- közlekedési

- mezőgazdasági lélektan

4. Reklámpszichológia

5. Művészetpszichológia

6. Sportpszichológia

7. Kriminálpszichológia stb.

 

- Általános lélektan: a normális felnőtt ember pszichikus jelenségeinek, személyiségeinek, tevékenységének általános, közös jellemző jegyeit vizsgálja.

- Összehasonlító vagy differenciál lélektan: a különböző eltéréseket kutatja. (ember – állat, egyéni eltérések, életkorból fakadó, nemek közötti, népek, népcsoportok közötti különbségek)

A pszichológia módszerei

- első tudományos módszereit természettudósok dolgozták ki

- empirikus tudomány, mert jelenségeket vizsgál, tapasztalatra épül

A pszichológia módszerei két nagy csoportra sorolhatók

I. Kutatási módszerek (új eredmények feltárását célozzák)

II. Vizsgálati módszerek (már meglévő eredmények alkalmazása)

I. A kutatás két alapvető módszere a megfigyelés és a kísérlet

Tudományos megfigyelés - céltudatos, tervszerű, rendszeres

1. Önmegfigyelés (introspekció): olyan közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő valamely saját élménye; (retrospekció – saját élményt utólag, visszatekintve elemezzük)

2. Mások megfigyelése (extrospekció): objektívebb, konrollálhatóbb, pontossága növelhető műszerek segítségével)

- a) Beszélgetés formájában – kikérdezés (exploráció)

- irányított beszélgetés: előre megtervezett kérdések

- szabadasszociációs módszer: nem irányított

- klinikai beszélgetés: csak az első kérdés megtervezett

- b) Írásos módon

- kérdőívek (kérdő ill. nyitott végű)

- skálák (ált. 5-7-9 fokozatú)

- szociometria: a csoport tagjai érzelmi választást igénylő kérdésekre társaik nevével válaszolnak

Kísérlet

- a feltételeket a kísérletező teremti meg

- a feltételeket variálják (független változó) és vizsgálják azok hatását a megfigyelt jelenségre (függő változó)

- a legmegbízhatóbb adatok forrása

- lehet laboratóriumi vagy természetes

II. Vizsgálati módszerek

- Leggyakrabban használt eszközei a tesztek. Lényege: a feladathelyzet, ahol a személynek teljesítenie kell (szóban, cselekvésben). A megoldások milyenségét az értékelési útmutatók (standardek = átlagok) alapján minősítik. A tesztek fő típusai:

- intelligencia

- speciális képesség-alkalmasság vizsgáló

- projekciós (a személyiség mélyebb rétegeinek feltárására szolgálnak)

- A pszichológiai ismeretekkel való foglalkozás hasznosságai (pedagógusjelöltek részére):

- segíthet saját lelki működéseink, azaz önismeretünk fejlesztésében

- hozzájárulhat társismeretünk elmélyüléséhez és társas kapcsolataink jobb kezeléséhez

- gyermekismeretet ad