Keresett publikáció


A serdülőkor pszichológiája

A serdülőkor pszichológiája (Erikson)

Életszakaszok:

• Korai kisiskoláskor 3-6 év

• Kisiskoláskor 6-9 év

• Középső iskoláskor 10-12 év

• Késői iskoláskor 12-13 év (prepubertás—vége a nemi érés végéig tart, labilizálódás,, 2. alakváltozás)

• Ifjúkori pubertás 14-15. évtől a 16-17.évig

• adoleszcencia  (ifjúkor) 19-20.évig

• korai férfi-és női kor (20-30. évig)

 

• teljes férfi és női életkor (30-45.évig)

• visszafejlődési életkor (55-65.évig)

Az írás szempontjából számunkra legértelmezhetőbb a középső és a késői iskoláskor.

1. A középső iskoláskor jellemzői:

A ~ ban a gyermek a tökéletesség, a belső harmónia és a lezártság igen magas fokáig jut el. Ez érvényes nemcsak a testi, de a lelki-szellemi tartására is. Testalkata jól propozicionált. Uralkodik a motorikán. A naiv-realista beállítottságot egy bizonyos kritikai beütés megváltoztatja. Érdeklődése stabilizálódik. A nemi különbségek és egyéni hajlamok egyre jobban előtérbe kerülnek. Az intellektuális funkciók egységes megismerési aktusban forrnak össze. Még dominálnak a gyakorlati és praxisvonatkozású ismeretek iránti igények. Az észlelés a kategorizálás besorolásra és összefoglalásra irányuló törekvés uralma alatt áll. Az emlékezési teljesítményeket az értelmes bevésési tendencia határozza meg.

Az általánosító fogalmak használata szaporodik, és az oksági vonatkozások adekvát megragadásának igénye különösen megnő. A beszédbeli megnyilatkozások mutatják, hogy a gyermek birtokában lévő beszédanyag a különbségek és ellentétek hangsúlyozott figyelembevételével élesebben tagolódott.

Szociális vonatkozásban a középső iskoláskorban kialakulnak az előfeltételek ahhoz, hogy a gyermek besorolódhasson a „szekundercsoportokba”. A „mi- csoportok” a gyermek életkörülményeinek szociális centrumaivá lesznek. A családtól való elszakadás előkészítése is folyamatban van már. A csoportok alakulása viszonylag gyorsan megy végbe. Ezeket a csoportokat a szerepek specializálása és a rangsorolás jellemzi. A csoportok életén belül a nemi elkülönülésre irányuló tendencia jellemző.

2.a.  A késői iskoláskor, az 1. puberális fázis (13-14. év) jellemzői:

A késői iskoláskorban esnek át a gyermekek az 1. puberális fázison, amelyet prepubertásnak, vagy az érést megelőző kornak is nevezünk. Ennek a fázisnak a bekövetkezése feltűnő testi változásokban nyilvánul meg: magasság hirtelen növekedése, motorikus koordinációs zavarok, másodlagos nemi jelleg kifejlődése. Ezeket a jelenségeket a „második alakváltozás” kifejezéssel foglaljuk össze. Ezek a változások hormonálisan meghatározottak.

Az első puberális fázis során következik be a gyermekkorból az ifjúkorba való átmenet. A serdülő néha még gyermek, máskor pedig felnőttnek szeretne tűnni. Személyisége kiegyenlítetlen. Cselekvése időnként állhatatlan, és célja ugrásszerűen változik. Az érzelmi élet kerül a figyelem középpontjába, és jelentős befolyást gyakorol a cselekvésre.

A serdülőnél többé már nem elsősorban a tárgyi érdeklődés dominál, hanem fokozódó mértékben fejlődik ki a személyi érdeklődés. A megelőző fázis extrovertált tartása introverzióra való hajlammal egészül ki. Ez hatással van a gondolkodásra és a cselekvésre is.

A serdülő szociális tartásában, olvasmányainak megválasztásában, szókincsében és időtöltéseiben is mélyreható változások mennek végbe.

A fiúknál és a lányoknál a fejlődés gyorsasága különböző. A lányok szellemei-lelki érettségben felülmúlják fiú kortársaikat. A nemre specifikus magatartást tudatosan veszik át.

A fantázia erősebben jelentkezik, mint a fejlődés korábbi fokain. Többnyire ábrándozásban és vágyálmokban nyilvánul ez meg, melynek a serdülő szívesen adja át magát.

A késői iskoláskorban a gondolkodás absztraktabb és kevésbé szemléletes, mint eddig volt. Növekszik az elvont dolgokat definiáló képesség is. A következtető gondolkodásban elért teljesítmények és a kauzális felfogás differenciáltsága fokozódik. A serdülő, természetesen, még gyakran követ el gondolkodási hibákat. Ennek leglényegesebb oka az elhamarkodott általánosítás, a gyenge gondolkodási ösztön, koncentrációs képesség, emocionális momentumok és a gondolkodás átmeneti lassúsága.

A serdülők többé-kevésbé kiválnak a családi kötelékből. Korban hozzájuk közelebb álló, azonos gondolkodású barátokat, illetve barátnőket keresnek. A fiatalok közösségei és a barátok számos olyan funkciót átvesznek, melyeket eddig a család gyakorolt. Az önállóság fokozottabb igénylése, saját vélemények és nézetek keletkezése, valamint a serdülők kritikai készsége okozhatják a család fellazulását.

Az iskolához való beállítottság átmenetileg romolhat. Az osztályok szociálpszichológiai struktúrája megváltozik. A csoport belső tagozódása fokozódik, rangsorok keletkeznek, melyeknél elsősorban a teljesítményterületek kerülnek előtérbe. A csoport becsületkódexe minden tagra kötelező érvényű. Az egykorúak között a bajtársiasság elérése a követendő magatartás.

Ebben az életkorban, melyben a szexuális érés kezdőik, nagy szóródást mutat lányok és fiúk tekintetében. A lányok átlagosan két évvel előbb érnek, mint a fiúk. A pubertás előtt levő osztálytársaikhoz képest a korán érő fiúk elégedettebbek külsejükkel, és pozitívabb a hangulatuk, ezzel szemben a korán érő lányok több depresszióról, szorongásról, családi konfliktusról számolnak be, és elégedetlenebbek a külsejükkel, mint kevésbé éret társaik.

Kérdőíves adatok szerint a mai serdülők sokkal korábban kezdik szexuális életüket, mint szüleik.

A személyes identitás keresésével a serdülők megpróbálják az értékeket és a számukra fontos emberek nézeteit egy összefüggő önképbe egyesíteni. Ha ezek az értékek nem egyeztethetők össze, a serdülő szerepzavart él át, egyik szerepet a másik után kipróbálva, mielőtt az egyéni identitás érzését megtalálja.

A serdülőkor legfontosabb kérdése az identitás. A Ki vagyok én? Merre tartok? Kérdésre választ kereső korszak.

Az identitáskrízis korszaka a szerepkísérletek időszaka.

Ez ideális esetben a húszas évek elejére vagy közepére megoldódik, s az egyén továbbhaladhat más életfeladatok felé.

Amikor ez a folyamat sikeres, az egyénről azt mondhatjuk, hogy elérte identitását. Ez minimálisan azt jelenti, hogy elkötelezet magát egy nemi identitás, egy foglalkozás, egy ideológiai világnézet mellett. Mindaddig, amíg az identitáskrízis nem oldódott meg, az egyén nem rendelkezik konzisztens énképpel, vagy nincsenek olyan belső normái, melyek segítségével az élet főbb területein értékelhetné saját magát. Az identitás kialakításának sikertelenségét az identitás konfúziójának nevezik.

2.b. A prepubertás szakaszai:

- Mivel ez a labilizálódás szakasza, az alábbiakban állhat be változás:

testi/ második alakváltozás („második megnyúlás”)…a nemi érésre való felkészülés szakasza.

Tipikus magatartásmódok, az érzelmi élet vezérli.

Írásuk nem iskolásszerű, hanem általában szabálytalan, egyszerűsítések figyelhetők meg; betűk-betűrészek csonkulnak; kapkodó, figyelmetlen, kiegyenlítetlen motorika, merész kacskaringók az aláírás végén, mely mutatja a feltűnni vágyást jelez.

Erős kiegyensúlyozatlanság, hangulati labilitás, ellentétek, fokozott önmegfigyelés, az önérzet csapongása ebből következően a cselekvés is ingadozó, a lelkesedés és az apátia, közömbösség ellentéte figyelhető meg, koncentrációs zavarokkal megtűzdelve.

A világkép lényeges megváltoztatása (extroverzióból introverzívvá válik), élénkül az érdeklődés a szellemiek felé, a tárgyi érdeklődést a személyi érdeklődés váltja fel.

• A szellemi fejlődés a késői iskoláskorban:

Az észlelési teljesítmény és a szókincs szoros kapcsolatban áll. A prepubertásban fokozottan emelkedik a lelkiekre vonatkozó szókincs. A saját érzelmi élményekre vonatkozó szókincs fejlődik, a legerősebben, és hogy a serdülőt érdeklik ezek a megállapítások. Nemcsak több, hanem más érzelmek is megjelennek. Az idegenek lelkiségének megértése is megjelenik. Ekkor találkozik először a jellem problémáival.

• Emlékezet és képzelet a prepubertásban:

A logikus, értelmes megjegyzés vezető szerepre tesz szert ebben a korban. Javul az értelmi megjegyzés, a mechanikus rovására. Nagyon érzékenyek a szuggesztióra (pl. kihallgatás). Igen erős képzeleti működés jellemzi őket, az álmodozás, a vágyálmok fellépte, ezek azonban csak külsődlegesek.

• A serdülők érdeklődési köre:

A tárgyi érdeklődés mellett fokozódik a személyek iránti érdeklődés 9bizonyos történelmi, tudománytörténeti kérdések, napi események háttere,okai stb.)

Főleg lányoknál jellemző a szexuális érdeklődés fokozódása

13-14 éves kortól a szexuális érdeklődés fázistipikus jelenség

Megváltozik az irodalmi érdeklődés›robinzonád helyett kaland-akció, krimi, horror

Bizonyos tárgyak iránti attitűd megváltozik, specializálódik az érdeklődés.

Az emebri egyéniség ekkortájt kezd határozottan formát ölteni. Az individualizálódás folyamatából következik a személyes érdeklődés kifejlődése. Ennek során alakul ki az ember egyszeri és önértékű személyisége.

• A serdülő gondolkodása:

Ebben az életszakaszban jelenik meg a konkrétból az absztraktba való átmenet. A 13 évesek még konkrét fogalmakban gondolkodnak, de már az absztrakt fogalmakat is megértik. Fontos alapfogalmak meghatározásának képessége is kialakul (pl. mi a vágy, mi a hűség?)

Gondolkodási hibáik: az idő előtti és helytelen általánosítás, az impulzivitás, a tapasztalati kincs hiánya, az affektív részvételű gondolkodás, a kényelmesség, a koncentrációs gyengeség (ami fázistipikus jellemző)

• A serdülő magatartása, szociabilitása:

Természetes, hoy önmagulat már nem tartják gyereknek. Ha s zülő ezt nem méltányolja, konfliktus keletkezik köztük.

Fokozott önállóságvágy, elszakadási törekvések jellemzők, ezek az ún. „fészekhagyó” tendenciák, melyek szintén konfliktushoz vezethetnek.

Az önállósodó tendenciák kizárják a parancsuralmat, a túlzott gyámkodást, ebből súrlódások keletkezhetnek.

Az engedetlenség szakaszai (Metzger):

- Elengedi a megbízatást a füle mellett

- El akarja hárítani a feladatot magyarázgatással

- El akarja halasztani a feladatot

- Másra akarja hárítani

- Látszatengedelmesség

A szülők és a gyerekek közti konfliktusok okai lehetnek.

- Az önállóság iránti szükségletet nem veszik figyelembe a szülők

- Kinőnek a családi kötelékből 8nem akarnak a családdal kirándulni, stb.)

- Saját felfogások, vélemények kialakítása 8haj, ruha, stb.)

- Kritikus szemlélet a szülőkkel szemben

- A testvérekkel való viszony megromlása

Az iskola és a gyerek viszonyának megromlása

- Csínyek, rendetlenség›a korlátok feszegetése

- A lázadás, a szemtelenség oka lehet. Milyen sokat tudok már, milyen sokra vagyok képes- milyen éretlen vagyok és nem tudom uralni a helyzetet.

- Önkényes fellépések- kudarcok, balsikerek

    Hányódás a fokozott önérvényesülési vágy és az elégedetlenség között

- A serdülő és a tanár viszonya: a tanítótól azt várják, hogy lénye legyen fiatal, igazságosság jellemezze, egyformán bánjon mindenkivel, legyen jókedvű, türelmes, kiegyensúlyozott.

- A serdülő és az osztály kapcsolatában az osztály struktúrája átalakul, csoport-és párkapcsolatok keletkeznek. Tömegállapotok léphetnek fel: zajmámor, harag kitörése, gondolkodási gátlás, dogmahit ( a tanító híre)

- A serdülők egymás közti viszonyaira jellemző, hogy izolálódás léphet fel: (fiú-lánycsoportok), hetvenkedés, nagyzolás hátterében a bizonytalanság leplezésével, a lányok pletykálódása azért, hogy fontossá tegyék magukat a hír terjesztésével

Saját bizonytalanságát követelőző magatartás mögé rejti

A serdülőkor problémás esetei írásokban:   

1. A gátlásos, félénk gyermek

2. Agresszív,deviáns gyermek

3. Infantilis, túlféltett gyermek

4. Lázadó gyermek

5. Normális gyermek

Vágyak, törekvések a serdülők írásában

1. Térfoglalási igény

2. A vezetés iránti igény

3. Anyagi jólét iránti igény

4. Szexuális késztetések

5. Szellemi elismertség iránti vágy

6. A szülőkhöz tartozás vágya

(Forrás: Internet)