Az általános és
alkalmazott lélektan legátfogóbb kérdéseiről az alábbi link segítségével
tájékozódhatsz:
http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/index.html
És itt egy rövidített
változat:
A pszichológia
fogalma, területe, módszerei
Mi a pszichológia?
- lelki élettel, lelki
jelenségekkel foglalkozó tudomány
- elnevezése görög
eredetű (psziché = lélek, logosz = tan)
- mai latinos
változata a XVI. sz-ban keletkezett
- mint tudomány a XIX.
sz. végén jelent meg
- “a pszichológia
atyja”: Wilhelm Wundt – 1879, Lipcse: az első pszichológiai laboratórium
- felhasználja a
tapasztalatokat, ismereteket, elképzeléseket és a modern vizsgálóeljárások
(kísérletek) eredményeit
- Feladata, hogy
feltárja a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és
hatásukat az emberi cselekvésre; vizsgálja az egyéni lelki megnyilvánulások
sajátszerűségeit, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csapatban lezajló
lelki történések hatásmechanizmusait; kutatja a személyiség szerveződését,
fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait.
A pszichológia
területei
A különbség az
közöttük, hogy mit, miért és hogyan vizsgálnak.
A pszichológiai
tudományok felosztása
Tárgyuk szerint (mit)
Céljuk szerint (miért)
A tevékenység jellege
szerint (alkalmazási területek) (hogyan)
1. Emberlélektan
a) egyénlélektan
- normális jelenségek
lélektana
- kóros jelenségek lélektana
b) társas lélektan
(szociál-pszichológia)
2. Állatlélektan
1. Általános lélektan
2. Összehasonlító
lélektan
a) összehasonlító
állatlélektan
b)
differenciál-pszichológia és pszicho-diagnosztika
c) fejlődéslélektan
d) nemek lélektana
(szexuálpszichológia)
e) etnopszichológia
1. Pedagógiai
pszichológia
2. Orvosi lélektan
- klinikai
pszichológia
- pszichoterápia
3. Munkalélektan
- ipari
- közlekedési
- mezőgazdasági
lélektan
4. Reklámpszichológia
5.
Művészetpszichológia
6. Sportpszichológia
7. Kriminálpszichológia
stb.
- Általános lélektan:
a normális felnőtt ember pszichikus jelenségeinek, személyiségeinek,
tevékenységének általános, közös jellemző jegyeit vizsgálja.
- Összehasonlító vagy
differenciál lélektan: a különböző eltéréseket kutatja. (ember – állat, egyéni
eltérések, életkorból fakadó, nemek közötti, népek, népcsoportok közötti
különbségek)
A pszichológia
módszerei
- első tudományos
módszereit természettudósok dolgozták ki
- empirikus tudomány,
mert jelenségeket vizsgál, tapasztalatra épül
A pszichológia
módszerei két nagy csoportra sorolhatók
I. Kutatási módszerek
(új eredmények feltárását célozzák)
II. Vizsgálati
módszerek (már meglévő eredmények alkalmazása)
I. A kutatás két
alapvető módszere a megfigyelés és a kísérlet
Tudományos megfigyelés
- céltudatos, tervszerű, rendszeres
1. Önmegfigyelés
(introspekció): olyan közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő
valamely saját élménye; (retrospekció – saját élményt utólag, visszatekintve
elemezzük)
2. Mások megfigyelése
(extrospekció): objektívebb, konrollálhatóbb, pontossága növelhető műszerek
segítségével)
- a) Beszélgetés
formájában – kikérdezés (exploráció)
- irányított
beszélgetés: előre megtervezett kérdések
- szabadasszociációs
módszer: nem irányított
- klinikai
beszélgetés: csak az első kérdés megtervezett
- b) Írásos módon
- kérdőívek (kérdő
ill. nyitott végű)
- skálák (ált. 5-7-9
fokozatú)
- szociometria: a
csoport tagjai érzelmi választást igénylő kérdésekre társaik nevével
válaszolnak
Kísérlet
- a feltételeket a
kísérletező teremti meg
- a feltételeket
variálják (független változó) és vizsgálják azok hatását a megfigyelt
jelenségre (függő változó)
- a legmegbízhatóbb
adatok forrása
- lehet laboratóriumi
vagy természetes
II. Vizsgálati
módszerek
- Leggyakrabban
használt eszközei a tesztek. Lényege: a feladathelyzet, ahol a személynek
teljesítenie kell (szóban, cselekvésben). A megoldások milyenségét az
értékelési útmutatók (standardek = átlagok) alapján minősítik. A tesztek fő
típusai:
- intelligencia
- speciális
képesség-alkalmasság vizsgáló
- projekciós (a
személyiség mélyebb rétegeinek feltárására szolgálnak)
- A pszichológiai
ismeretekkel való foglalkozás hasznosságai (pedagógusjelöltek részére):
- segíthet saját lelki
működéseink, azaz önismeretünk fejlesztésében
- hozzájárulhat
társismeretünk elmélyüléséhez és társas kapcsolataink jobb kezeléséhez
- gyermekismeretet ad